következő oldal -->

Nyomtatás!

Xander felugrik, hogy segítsen, és közösen megmozdítják az ajtót. Egy vámpír karját is odacsukják. A vámpír kirángatja magát, Buffy pedig becsapja és bereteszeli az ajtót. A vámpírok ütik az ajtót.

Buffy:   Ki kell jutnunk innen!

Xander:   Innen nincs kiút!

Xander körülnéz a zseblámpával, és megpillant egy rácsot a plafonon.

Xander:   Ott fönn!

Buffy egy hordó tetejére ugrik és megpróbálja megemelni a rácsot. A vámpírok az ajtó egyik sarkát kezdik feszegetni. Buffynak sikerül kinyitni a rácsot.

Buffy:   Gyerünk!

Segít Xandernek bemászni a szellőző csatornába. Egy vámpír megpróbál bemászni az elhajlított ajtó alatt. Bejut, és eltolja a reteszt. Buffy Xander után megy a szellőzőbe, épp amikor az első vámpír belép. Az követi őket. Buffy és Xander másznak, mint az őrültek. Találnak egy felfelé vezető létrát, és elindulnak a fokokon. A vámpírok már a sarkukban vannak. Xander megemeli a csatornafedelet, és kimászik a napfénybe, majd segít Buffynak. Egy vámpír elkapja a bokáját, és megpróbálja visszarántani.

Buffy:   Xander, húzz!

Ránt rajta egyet, a vámpír keze a napfényre kerül és megég. A vámpír a többiekkel együtt leesik a létrán.

Vágás a Mester búvóhelyére.

Mester:   Elmenekült? Szabadon mászkál, amikor mostanra már a vérét kéne innom? Ostoba…

Colin:   Mester, elkaptuk.

Mester:   Most mentségeket keresel?

Colin csendben marad.

Mester:   Mind gyengék vagytok. Túl rég volt már, hogy szembenéztél egy Vadásszal. De nem baj. Nem fogja megállítani a Lakomát! Lesz néhány igazán értékes áldozat… ha végre feljutok a felszínre. Luke készen áll?

Colin:   Vár.

Mester:   Itt az idő. Hozd elém.

Colin már indul.

Mester:   Á, Colin… (visszafordul) Megbántottál. Mondd, hogy sajnálod.

Colin:   Sajnálom!

Mester:   Ez az. Nem is volt olyan rossz, vagy igen? Várj…

Az ujját Colin arcába mélyeszti.

Mester:   Van valami a szemedben.

Vágás a könyvtárba, Giles még mindig kutat. Hall valakit bejönni.

Giles:   Buffy?

Willow:   Csak én vagyok. Van valami újság?

Giles:   Á, semmi, nem.

Willow:   Nos, sz-szerintem… nagyok…

Giles:   Találtálál valami érdekeset?

Willow:   Azt hiszem, igen… Átkutattam a régi újságokat a ’37-es nagy földrengésig visszamenőleg. Néhány hónappal a katasztrófa előtt különös gyilkosságok történtek. (odaadja Gilesnak, amit kinyomtatott)

Giles:   Nagyszerű! Úgy értem, szóval, nem az a nagyszerű… Ööö, van még valami?

Willow:   Hát, tulajdonképpen az a lényeg, amit talált. Ezért vannak itt. (rámutat a könyvre) Torkok, és vér… (fintorog)

Giles:   Mind együtt vannak. Bár ne lennének.

Vágás a Mester búvóhelyére. Luke közelít a Mesterhez és letérdel elé. A Mester a kezét nyújtja. Luke megcsókolja. Elengedi, a Mester pedig megfordítja a kezét, hogy a csuklója alsó része legyen felfelé. Darla nézi őket és mosolyog. Luke kigombolja a Mester mandzsettáját a kabátujján, és hátrahúzza. Belemélyeszti a fogait a csuklóba és iszik a Mester véréből. Elengedi, a Mester pedig visszahúzza a karját.

Mester:   Az én vérem a te véred. A lelkem a lelked.

Luke:   A testem az eszközöd.

A Mester Luke-hoz lép és a még mindig szivárgó vérével egy három ágú csillagot rajzol Luke homlokára.

Mester:   Ezen… a megszentelt éjszakán… eggyé lettünk. Luke a fegyverem!

Darla egyre sötétebben mosolyog.

Mester:   Minden lélekkel engem táplál. Azok a lelkek adnak majd erőt ahhoz, hogy kiszabadíthassam magam. Ma este már a Földön fogok járni, és a csillagok eltűnnek az égről!

Vágás a könyvtárba. Willow egy könyvet olvas. Hallja, amint nyílik az ajtó és felnéz. Xander és Buffy bejönnek.

Willow:   Megtaláltátok Jesse-t?

Xander:   Ja.

Willow:   Halott volt?

Buffy:   Rosszabb. (leül az asztal végére) Sajnálom, Willow. Túl későn érkeztünk. És már vártak ránk.

Willow:   De legalább ti ketten jól vagytok.

Xander durván belerúg az egyik szemetesbe. Buffy összerezzen.

Xander:   Utálom a vámpírokat! Építek egy emelvényt és azt fogom ordibálni, hogy nem jók!

Buffy:   (Giles-hoz fordul) Szóval! Talált valamit, ami még rosszabbá teheti ezt a napot?

Giles leteszi a tollát és ránéz.

Giles:   Mit szólsz a világ végéhez?

Buffy:   Tudtam, hogy számíthatok magára.

Giles:   Amit biztosan tudunk, hogy kb 60 évvel ezelőtt egy nagyon öreg és hatalmas vámpír erre a környékre, nem csak az evés miatt.

Buffy:   Azért jött mert van itt egy misztikus valami.

Giles:   Igen. Az első ideérkező spanyol „Boca del Infierno”-nak nevezte. Ez nagyjából annyit tesz: a Pokol szája. Ez afféle, ööö, átjáró két világ között. Ez a vámpír remélte, hogy ki tudja nyitni.

Buffy:   Hogy visszahozza a démonokat.

Xander:   Hogy véget vessen a világnak.

Willow:   De felsült vele! Vagyis, úgy értem, volt egy földrengés, ami a város felét elnyelte, vele együtt!

Giles:   Tudod, a dimenzionális kapuk nyitogatása elég rizikós dolog. Van rá esély, hogy bentragadt valahogy úgy, mint a, ööö, mint a dugó a palackban.

Xander:   És ez a Lakoma kiszabadíthatja.

Giles:   Egy évszázadban csak egyszer jön el, ezen az éjszakán. A Mester erőt tud átruházni az egyik kegyeltjére, hogy táplálja. Hogy kitörhessen és kinyithassa a kaput. A kegyelt az úgynevezett Vérhajó, és ez a jel van a homlokán.

Egy háromágú csillagot rajzol.

Buffy:   Hát akkor, elpáholok bárkit, akin ez van, és nincs Lakoma.

Giles:   Valahogy úgy.

Buffy:   Valami ötlet, hogy hol lesz ez a kis összejövetel?

Giles:   Hát, rengeteg lehetőség van…

Xander:   A Bronze-ba mennek.

Willow:   Biztos vagy benne?

Xander:   Naná! Az mindig tele van finom, fiatal falatokkal. Ezt Jesse már biztos elmondta nekik, hihettek nekem.

Giles felkapja a kabátját és kiindul a könyvtárból. A többiek követik.

Giles:   Akkor oda kell mennünk. Még mielőtt lemegy a nap.

Buffy:   Én megállítom őket. Nem akarok az lenni?

Giles:   Micsoda?