1.3.1
Sunnydale gimi. Könyvtár.
Giles: (ideges) Ez őrültség! Egyáltalán hogy juthatott eszedbe? Te vagy a Vadász! Életek függnek tőled! (járkálni kezd) Elnéző voltam, mondván, hogy fiatal vagy, de azért egy kicsivel több felelősséget vártam, de téged rabul ejt ez a, ez a… (megáll) kultusz?
Buffy: (pompomlányruhában) Nem tetszik a színe?
Giles: Én… (felbőszülten) Te minden, ööö… (letesz pár könyvet egy kézikocsira) Te minden szabályt semmibe veszel?
Buffy: Nem, csak azt hittem, viccel.
Giles a pulthoz viszi a kézikocsit. Buffy eléáll és pózol.
Buffy: Mondtam magának, hogy kipróbálom ezt a pompomlányosdit.
Giles: Szent dologra születtél, Buffy. Azért vagy kiválasztott, hogy írtsd a vámpírokat, nem azért, hogy… pompomokat rázz. És mint a Figyelőd meg is tiltom. (visszamegy az asztalhoz)
Buffy: És hogy fog megállítani?
Giles: Hát… (leül az asztal szélére, és keresztbe fonja a karját) Mondjuk egy rokonszenves emberrel hatok az ösztöneidre, ha létezik ilyen ember.
Buffy: Még mindig van időm a gonosz ellen harcolni, oké? Csak szeretnék élni, és normális dolgokat csinálni. Valami biztonságosat.
Vágás a boszorkány padlására. A kamera pásztáz. A gerendákról száradó virágok és gyógynövények lógnak, valamint személyi adatok, személyes tárgyak. A boszorkány járkál a sötétben. A kamera követi az üsthöz. A főzet felé lógat egy medált, aztán visszahúzza. Egy akasztóról leakaszt egy babát, ami a nyakánál fogva lógott egy dróton.
Vágás a tornaterembe. A pompomlányok válogatása kezdetét veszi. A lányok nyújtanak és gyakorolnak: hátraszaltó, kézenjárás, cigánykerék. Buffy, Willow és Xander belépnek az ajtón.
Willow: Giles nem helyeselte, mi?
Buffy: Fölforrt az agyvize. Már egy hete nem láttunk egyetlenegy vámpírt se. Azt mondanám, kéne neki egy barátnő, ha nem lenne ilyen öreg.
Willow: Mindegy, mi támogatunk.
Xander: Az emberek gúnyolódnak az olyan dolgokon, mint az iskolai szellem, de nézzétek ezeket a lányokat, hogy mit csinálnak azért, amin mások nevetnek.
Észreveszi Ambert, aki épp spárgázik két szék között.
Xander: Úúúú, hajlékony! Hol is tartottam?
Willow: Éppen azt tettetted, hogy micsoda spirituális élményt okoz hiányosan öltözött lányokat ilyen pózokban látni.
Xander: Honnanveszed, hogy tettettem? (Buffynak) Hé! Ez szerencsét hoz. (felcsatol Buffyra egy karkötőt)
Buffy: Mi ez?
Willow: Mi az?
Buffy: De aranyos! (elolvassa a feliratot) „Mindig a tied”
Xander: Ez, tudod, csak olyan, izé…
Willow: (sóhajt)
Cordelia: (közeledik feléjük) Nézd meg Ambert. Mit gondol, ki ő? Szurkolólány a Lakernél?
Willow: Úgy hallottam, visszautasította őket.
Joy, a pompomlányok vezetője feláll és figyelmet kér.
Joy: Oké, figyeljetek! Kezdjünk (ellenőrzi a listáját) Amber Grove-val. Ha nem vagytok képesek csöndben lenni, akkor tűnés ki a folyosóra.
Willow: (Amy-nek) Amy! Szia!
Amy: (közelebb jön) Szia.
Willow: Nem tudtam, hogy te is szurkolólány akarsz lenni. Már így is sokat fogytál.
Amy: Muszáj belépnem.
Willow: Ismered Buffyt?
Amy: Szia.
Buffy: Helló.
Amy: Ó, hogy utálom ezt! Na, mindegy…
Amber elkezdi a gyakorlatát. Nagyon atlétikus. Spárga, kézenátfordulás, duplaszaltó, cigánykerék. Mindenki ámulva nézi a tornateremben.
Amy: (Buffynak) Bensonnal edzett. Ő az egyik legjobb edző, ha van rá pénzed.
Buffy: Mindenkinek van edzője??
Amy: Persze! Neked nincs? Én anyával edzek, három óra reggel, három este.
Buffy: Hmm, ilyen sok idő az anyámmal valószínűleg gyilkossághoz vezetne.
Amy: Ó, tudom, hogy ilyesztően hangzik, de anya tényleg nagyszerű.
Cordelia megvetéssel az arcán hátat fordít Ambernek.
Cordelia: Hmm!
Buffy és Xander elképedve néznek Amberre. Amy és Willow úgyszintén. Amber keze elkezd füstölni.
Buffy: Mi a…?
Willow: Meggyulladt!
Cordelia: (nem látja a füstöt) Elég a túlzásokból!
Amber keze lángol. Sikítva dobja el a pompomokat. Buffy cselekszik. Amber a levegőbe nyújtja a kezét. Buffy felugrik egy állványra és lerántja a zászlót. Visszafut Amberhöz, leüti, és elfojtja a zászlóval a lángokat. Mindenki rábámul.
Buffy: (megpróbálja megnyugtatni Ambert) Minden rendben, minden rendben, minden rendbe jön. (magának) Istenem!
~~~ Buffy főcím ~~~
Vágás a könyvtárba. Buffy járkál. Willow és Xander a tanulóasztalnál ül.
Buffy: Már több, mint egy éve vámpírokra vadászom, és láttam pár cifra dolgot, de ez... Még senkinek sem gyulladt meg a keze!
Giles: (kijön az irodából) Én is így gondolom.
Buffy: Szóval ez nem vámpírprobléma.
Giles: Nem.
Buffy: (Giles felé fordul) De ez ijesztő, nem? Nem normális.
Giles: Hát nem. A spontán öngyulladás nagyon ritka és tudományosan megmagyarázhatatlan, de már több száz éve létezik. Általában csak egy hamukupac marad az áldozatok után.
Willow: Most is csak ennyi maradt volna, ha nincs ott Buffy.
Xander: Szóval halvány lila gőzünk sincs, hogy mi okozta. Hű, de tuti!
Giles: De ezért izgalmas a Pokol Szájánál élni! (leül az asztal szélére) Ez egy igazi ördögi lelőhely, vámpírokkal, zombikkal tele. (mindenki ránéz) Bocsánat, hogy a poharat csak félig találom telinek.
Buffy: Valami biztos dolog a spontán öngyulladást tekintve?
Giles: A düh. A legtöbb esetben az áldozat szörnyen dühös vagy ideges volt.
Xander: Tehát Amber szert tett az égés képességére. Mint egy két ládon járó zseblámpa, csak ez fáj.
Buffy: Meg kell tudnunk pár dolgot Amberről. Talán volt pár színesebb kalandja is ezen kívül. (elindul)
Willow: Ez azt jelenti, hogy illegálisan be kell hatolni az iskola számítógépes rendszerébe. Végre valami, amit csak ÉN tudok megcsinálni.
Xanderrel felállnak és csatlakoznak Buffyhoz.
Xander: Én körbekérdezősködöm.
Buffy: Nektek nem muszáj belemászni.
Xander: Hogy gondoltad?! Egy csapat vagyunk, vagy nem?
Willow: Igen! Te vagy a Vadász, és mi… mi vagyunk a segédeid!
Buffy: Csak nem akarlak titeket is veszélybe sodorni.
Xander: Ó, én a veszély arcába nevetek! Aztán elbújok, amíg elmegy.
Buffy: Oké, de legyünk óvatosak, legalább addig, amíg csak mi tudunk valamit. Úgy értem, mi van, ha nem Amber maga okozta az esetet?
Giles: Akkor ki kell deríteni ki volt, és, ööö, annak megfelelően elintézni a dolgot.
Vágás a Summers ház konyhájába. Fa dobozok és ládák. Joyce éppen megpróbálja kinyitni az egyiket egy feszítővassal. Buffy bejön.
Buffy: Szia!
Joyce: Szia, milyen volt a suli?
Buffy: Mmm, egész tűrhető. Mik ezek?
Joyce: A törzsi művészeti bemutatóra lesznek.
Buffy: Király! (kicsit körülnéz) Ma volt a válogatás.
Joyce: Na, és, hogy sikerült? (kimerülten fúj egyet)
Buffy: Ami azt illeti, sehogy. Baleset történt. Viszont nagyon kemény a verseny.
Joyce: Ó, én tudom, hogy nagyon jó leszel. Csak tarts ki, és szállj vissza a lóra.
Buffy: Anyu? Joyce: Igen?
Buffy: Egyáltalán mit próbáltam ki?
Joyce: Ööö, ümm… (felhagy a láda felfeszegetésével és Buffyra néz) Valami tevékenységet? Fogalmam sincs, sajnálom.
Buffy: Semmi gond. A tanácsaid jók minden alkalomra.
Joyce: (sóhajt) Szétszórt vagyok. (megint elkezdi feszegetni a láda tetejét és sóhajt) Ezt mind leltározni kell. (sóhajt) Ez a galériám első kiállítása. (sóhajt és feladja) Tudod, nem hiszem, hogy belehalnál, ha segítenél. (elmegy a listájáért)
Buffy megragadja a láda fedelét és megerőltetés nélkül felnyitja.
Buffy: Pompomlányválogatás volt.
Joyce: Ó, remek! Örülök, hogy megint ezt csinálod, legalább távol tart a bajtól. Buffy: Nem vagyok bajban. Joyce: Nem, még nem.
Buffy megsértődik. Joyce ránéz a listájáról és észreveszi.
Joyce: Úgy értem, hogy azelőtt épp a bajok előtt hagytad abba, szóval jó, hogy most megint elkezded.
Visszamegy a ládához, és kiemel egy szobrot.
Joyce: Úristen.
Buffy: Mi az?
Joyce: Egy termékenységi szobor, nem muszáj megnézned.
Visszarakja a láda tetejét és visszamegy a listájához.
Buffy: Tudod, van ez a lány, Amy, és, ööö, ő minden nap hat órát edz a mamájával.
Joyce: Ejha!
Buffy: Úgy látszik, a mamája nagyon benne van a dologban.
Joyce: Úgy látszik, a mamájának nincs túl sok dolga.
Kimegy a konyhából egy műtárggyal. Buffy felemeli kicsit a láda fedelét, és benéz.
Buffy: Jézusom!
|